Előző bejegyzésemben már említettem Paige Toon regényét, amit nemrég egy utazásra vittem magammal. A medence mellett pihenés közben nagyon hamar el is olvastam. Kifejezetten jó emlék így két hét elteltével is. A számomra picit semmitmondó cím végül egy csodás történetet rejtett.

Adott egy lány, Bridget, aki a blogján arról számol be, hogy miképp "kéri vissza" szíve széttört darabjait régi szerelmeitől. Sorra járja a városokat, találkozik a férfiakkal. Valakivel jól sikerül a lezáró beszélgetés, valakivel érdekes fordulatot vesz. Önmagában már ez az alaptörténet is izgalmas, de a szerző tett bele még egy csavart is, egy másik történetszállal. Bevallom, engem ez utóbbi jobban megnyert, mint az első ötlet.

Az írásban tehetséges Bridgetet felkéri az özvegy Charlie, hogy folytassa elhunyt felesége könyvét, kapjon a regény méltó befejezést egy hasonló stílusú alkotótól. Bridget elválallja a munkát, de ehhez lakókocsiban kell élnie több hónapon át, hogy folyamatosan a férfi közelében tudjon dolgozni és betekinthessen az elhunyt asszony naplóiba, feljegyzéseibe. Egyre mélyebben ismeri meg Charlie családját és megkedveli a jóképű férfi kislányát is...

A cselekményen kívül nagyon megfogott a könyv hangulata is. Szinte kedvet kaptam a kempingezéshez is, az ottani tábori körülmények vidám pillanataihoz.

A elején talán nehézkesen indult a könyv, de végül beindult. Olvastatta magát, nagyon élveztem. Amellett, hogy bizonyos részei kiszámíthatóak voltak, bővelkedett azért izgalmas fordulatokban is, így nem mondható tipikus romantikus történetnek.

Remélem, a következő utazásomhoz is találok majd valami hasonló jó kis olvasnivalót.