Júniusi összegzés - már karanténon kívül, de még maszkon belül
2020. július 02. írta: Lulma

Júniusi összegzés - már karanténon kívül, de még maszkon belül

Júniusban már elkezdett újraindulni a világ. Sorban nyitott ki minden. A bölcsőde is ismét megnyitotta kapuját. Örültem, hogy a bezártságot megtöri a munkába járás. Már nagyon hiányzott a gyerekzsivaly... Örömmel olvastam a buszon is és itthon is. (Még mindig nem az új lakásban - az élet újrakezdésével együtt a felújításra szánt szabadidőnk is lecsökkent.) Szóval tömegközlekedésen maszk mögött szuszogva vagy a klímás házban kényelmesen elnyúlva az alábbi köteteket olvastam el:

Dominique Barreau-Luc Millar: A boldogság francia titka - A könyvesboltok nyitásakor vettem meg ezt a könyvet, amitől sokat vártam. Sajnos elvásáraimon alul teljesített, nem fogott meg. Nem adta át azt a bizonyos hangulatot és érzést, amit vártam tőle, ezért csalódás volt.

Rachael Lippincott-Mikki Daughtry-Tobias Iaconis: Két lépés távolság - Fú, ő viszont nagy kedvenc volt a hónapban. Mind a könyv, mind a film megható volt és izgalmas. A film szinte szóról szóra visszaadja a könyvet. A könyvre pedig nem mondom, hogy nagy irodalmi alkotás, de olvastatta magát és szívszorító volt egy-egy fejezete.

Vaszary Gábor: Monpti - Nehezen értem a végére, pedig eléggé vékony kis kötet. Számomra inkább a szerző illusztrációi voltak különlegesek. Maga a történet nem igazán fogott meg. Annyit a javára írok, hogy - főként az elején - nagyon jól átadta a francia életérzést az apró részleteivel. A szerző testvérének, Vaszary Jánosnak az eddig olvasott művei hozzám közelebb álltak.

John Green: Csillagainkban a hiba - A hónap másik "kórházas regénye". Itt is a film szinte semmiben sem tért el a könyvtől. Ezt is hamar elolvastam. Lehet, hogy csak azért, mert egymás után két ilyen stílusú könyv került nálam sorra, de valahogy ez kevésbé tetszett. Kiszámítható volt a végkifejlet. Megható volt persze, de a másiknál jobban megdöbbentem, mélyebben megérintett.

Így telt könyves táren a júniusom. Tegnap, azaz július elsején már a könyvtárak is megnyitottak. Sajnos a böngészés, a könyvek közt sétálgatás egyelőre tilos, így maximum a három hónapja nálam lévő könyveket fogom visszavinni a napokban és meghosszabbítom az időközben lejárt tagságomat. Azonban ezt még nem érzem rendes nyitásnak. Amit én már bő negyedéve várok és hiányolok - a böngészés és válogatás, az igazi könyvtár érzés - még minimum július 22-ig várat magára.

A bejegyzés trackback címe:

https://lulmakonyv.blog.hu/api/trackback/id/tr1815979256

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.