Áprilisban folytatódott a #maradjotthon mozgalom. Pozitív változás, hogy már nem csak újraolvastam. Meg az, hogy egyáltalán már jobban tudtam koncentrálni az olvasásra, nem úgy, mint még márciusban. Következő szint remélem már a blogolás lesz "normálisan" - mármint nem csak összefoglalók és helyzetjelentések írása, hanem egy-egy könyvről külön bejegyzés készítése. Na, majd meglátjuk. Most nézzük, miket olvastam áprilisban:

Graeme Simsion: A Rosie projekt - Újraolvasás, természetesen. Jó volt! (Még mindig.)

R. Kelényi Angelika: Barcelona, Barcelona - Limonádé, de nagyon jól esett. Kertben, napsütésben olvastam. Kedves kis kiszámítható, szórakoztató történet volt.

Kristin Newman: Amíg ti szültetek, én... - Az Így jártam anyátokkal egyik forgatókönyvírójának a könyve. Kissé nehezen indult be nekem a sztori, de aztán érdekes, kalandos volt. És persze pluszpont, hogy igaz történet. Szeretem az ilyen típusú önéletrajzi könyveket. Nem igazán tudtam azonosulni Kristinnel, de izgalmas volt beleátni ebbe a bulizós, utazgatós életstílusba. Tetszett, hogy valamennyire végig lehetett követni a jellemfejlődést is.

Mártonffy András: Én, Sándor Erik - Újraolvasás. Költözéskor néhány könyvet nem dobozoltam be, mert úgy gondoltam, a karanténban majd elütöm velük az időt. Nem tudom miért, ez a kötet is a külön kis sporttáskába került. Még mindig zseniálisnak és hihetetlenül izgalmasnak találom a történetet. Valamelyik borús, karanténbeli napomhoz kifejezetten illett, mikor olvastam.

Lee Carrol-Jan Tober: Indigó gyerekek - Moly.hu-n úgy jelöltem, hogy "félbehagyva", mivel inkább csak beleolvastam több fejezetbe, amik érdekeltek. Összességében érdekes volt, nem csak az ilyen típusú gyerekekkel kapcsolatban, hanem mindegyik kisgyermekre nézve jónak tartom a nyitott szemléletet és rugalmas nevelési módot.

Ma pedig, április utolsó napján belekezdtem a Babák városába Elizabeth Macneal-tól. Eddig ígéretesnek tűnik.

Ti mit olvastatok áprilisban? Hogy bírjátok a bezártságot?