Végre a polcomon tudhatom ezt a gyönyörű borítójú vastag könyvet. Régóta fájt már rá a fogam. Hamar el is olvastam a hétszázvalahány oldala ellenére.

Náray Tamás, mint divattervező szerintem mindenki számára ismert. De mint író? Talán még csak mostanában robbant be a köztudatba. Az biztos, hogy érdemes tőle olvasni, hiszen léleksimogatóan tud bánni a szavakkal. Egyébként festőként is tevékenykedik. A poszt megírása után rá is keresek munkásságának azon részére is.

Most pedig lássuk az írói oldalát. A Zarah című kötetében a címszereplő hölgy életét követhetjük végig születésétől fogva. Csodálatos, több szálon szövődő családregényről van szó. Már az első oldalakon éreztem, hogy bizony, nem hiába Náray a szerző. Kifinomult és részletgazdag leírásokat ad egy-egy ruháról, lakberendezési stílusról, ami az adott korba illő volt. Ezáltal teljes mértékben bele tudtam magam élni a történtekbe. A legutolsó csipkéig, arany szegélyig el tudtam képzelni a szereplők külsejét és az egyes helyszíneket.

Maga a történet is izgalmas, fordulatos. Zarah Winter zsidó családba születik az 1930-as években. A II. világháború alatt Olaszországba kerül nővérével. Álnevet használnak, bujkálnak. Itt próbálnak új életet kezdeni. A történet ezen pontjáig nagyjából folyamatosan haladunk, szinte napról napra a cselekményben, azonban innentől jellemző lesz egyfajta ugrálás a korszakokban, történésekben. Ezt Fábián Janka egyik kötetében tapasztaltam. Náraynál benyomásokat, epizódokat kaptunk Zarah életszakaszaiból. Párbeszédekből lehet főként következtetni, hogy mi történt a kihagyott időben. Anno Fábián Jankánál szokatlan volt nekem ez a stílus, de most Náraynál valahogy jobban fel tudtam venni a fonalat. Később azonban a regény vége számomra túlságosan szerteágazóvá vált. Összességében értettem, hová szeretné elvinni a szálakat a szerző, de időnként bonyolult volt követni az újabb és újabb mellékszereplők, helyszínek és cselekményszálak felbukkanását. 

A végkifejlet felkeltette a kíváncsiságomat és a könyvhéten lehetséges, hogy beszerzem a regény folytatását is. Magával ragadott az író stílusa és érdekel, mi fog történni a továbbiakban a már megismert szereplőkkel. Vagy éppen azokkal, akiket az utolsó oldalon említett meg csak.

Örülök, hogy elolvastam és várom, hogy hamarosan nálam legyen a történet folytatása is.