Fábián Janka: Az utolsó boszorkány lánya
2016. november 22. írta: Lulma

Fábián Janka: Az utolsó boszorkány lánya

Nemrég gyönyörű borítójú könyv érkezett hozzám a Libri Kiadó jóvoltából, amit ezúton is köszönök. Izgatottan vártam, hogy milyen történetet rejt a szépséges, ráadásul kemény fedeles, igényes külsejű kötet. Szerencsére kellemes meglepetésben volt részem a későbbiekben is.

1760-ban ​​Zsófia, az utolsó bécsi boszorkány lánya szomorúan fogadja a Habsburg-trónörökös, József főherceg közelgő házasságának hírét. A lány évek óta titokban rajong Mária Terézia elsőszülött fiáért, és az esküvő napján úgy érzi, valamivel fel kell hívnia magára a főrangú ifjú figyelmét. Ám ehelyett egy másik fiatalember szeme akad meg rajta; a daliás Kolosy Károly, a királynő magyar királyi testőrségének tagja még párbajozik is érte…

Zsófia története egy szerelmi dráma súlyos következményei miatt Párizsban folytatódik, ahol az ő és a családja sorsa akarata ellenére is összekapcsolódik a Habsburgokéval – József császár után Marie Antoinette-ével is. A francia forradalom kitörése előtti években a királyi udvar látszólag fényűző élete mögött rejtett tragédiák sora húzódik meg, amelyekről csak az uralkodók bizalmasai tudhatnak. Közöttük van Zsófia is, aki hiába is próbálna kívülálló maradni, az egyre baljósabb események őt is magukkal sodorják, és hamarosan már a saját és a családtagjai életéért kell küzdenie.

Fábián Janka regényét olvasni igazán jó érzés volt. Léleksimogató, kikapcsoló olvasmány. Törekszik a történelmi hűségre, ám romantikus köntösbe bújtatja a cselekményt a szerző. El tudtam merülni a 18. századi világban. Szempillantás alatt a kis bécsi kávéházban találtam magam Zsófiával és át tudtam élni, érezni az eseményeket, találkozásait az udvarlóival, reménytelen epekedését II. József után... Minden nap alig vártam, hogy este legyen, hazajöhessek a munkából és folytathassam az olvasást. Számomra olyan élmény volt ez, mintha egy filmsorozatot néznék. Fábián Janka a mestere ennek - egy-egy epizódot hirtelen lezár, majd egyes történések, szereplők halála csak egy későbbi levelezésből, beszélgetésből derül ki. Jelenetek követték egymást, mindig kaptam egy rövid áttekintést, egy benyomást az adott időszakról, Zsófia aktuális életeseményeiről. Kicsit bosszankodtam emiatt, de aztán megszoktam és megszerettem az írónő stílusát. Felkeltette az érdeklődésemet a további írásai iránt.

A műben megjelenő "boszorkányság" különleges. Valójában a népi babonákra, gyógyfüvekkel való gyógyításra alapul Felícia asszony, Zsófia édesanyjának tudománya. Mindez nagy adag hittel és segítő szándékkal társul. Az ilyen praktikákat érdekesnek tartom, szívesen olvastam a témáról, ráadásul egy kis misztikusságot is csempészett a történetbe.

Megkedveltem a karaktereket és sajnáltam, hogy hamar a végére értem a több évtizedet felölelő regénynek. Biztos vagyok benne, hogy újra fogom olvasni a művet - mindenképp egy jó kávé mellett, amit a Schönemann család is helyeselne.

A bejegyzés trackback címe:

https://lulmakonyv.blog.hu/api/trackback/id/tr9511990348

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása