Edward Kelsey Moore: Szikomorfán születtem
2017. január 14. írta: Lulma

Edward Kelsey Moore: Szikomorfán születtem

Ebbe a könyvcímbe több alkalommal belefutottam már különböző blogokon, illetve egyéb könyves oldalakon. Mindenki ódákat zeng a könyvről, ilyeneket olvastam róla, hogy nehogy kihagyd, kedvenc könyvem lett, egész éjszaka faltam az oldalakat... Amikor aztán végül a könyvtárban is megakadt rajta a tekintetem, úgy éreztem, hogy most már tényleg haza kell honom, hogy megtudjam, mi ez a nagy felhajtás. A fülszöveg biztató volt:

„- ​​Irtó ronda ez a ruha rajtad… A nagymamám varrta nekem. Szépen tud varrni, de már nem lát. – Azzal a szájába tömött egy másik karamellát, és hozzátette: – De nem ez a legrondább. Azt majd holnap veszem fel.”
Ezzel a párbeszéddel indul két kislány életre szóló barátsága az ötvenes években, és hamarosan elválaszthatatlan társuk lesz egy harmadik is, akivel a poros amerikai kisváros közismert trióját alkotják. Évtizedekkel később még mindig törzsasztaluk van Earl mindenki által kedvelt, Amennyi beléd fér nevű vendéglőjében.
Itt ebédel – családostul – a vasárnapi istentiszteletek után a három, immár középkorú barátnő is: a különös képességekkel bíró Odette, Clarice, a háziasszonyok gyöngye és a gyönyörű Barbara Jean. Már mindhárman megtalálták lelki nyugalmukat, de nem akármilyen éveken vannak túl. Hogy mi történt velük és Amerikával a megelőző évtizedekben, azt fergeteges humorral beszéli el a szerző, aki úgy mesél emberi gyarlóságokról és érzelmekről, hogy közben minden figurát megért és szeret. Edward Kelsey Moore, a chicagói csellista-író könnyes-vidám regénye kiváló szórakozást ígér.

Megmondom őszintén, hogy kezdetben nem nyűgözött le a regény. Nemhogy éjszaka, de nappal sem faltam belőle az oldalakat Nehézkesen haladtam vele. Egy-egy komikusabb rész megnevettetett, el-elkaptam a hangulatát, de körülbelül a könyv felétől kezdtem azt érezni, hogy na, igen. Ez már valami, értem, miért szeretik annyian ezt a művet. Innentől kezdve már én se tudtam letenni.

Szikomorfán születni egyet jelent az életre szóló bátorsággal, határozottsággal. Ez a sorsa Odette-nek, akit szó szerint egy ilyen fán hozott világra az édesanyja. A regény az ő, illetve két legjobb barátnője életét taglalja Párhuzamosan kapunk betekintést a három nő fiatalkorába, illetve a jelenükbe is. Cserfes, fiúkkal randizó tinédzserekből férjezett asszonyokká váltak az idők során. A házasságuk pedig nem feltétlenül alakul úgy, ahogy ők azt kislányként szerették volna. Az élet mindig közbeszól. Csapodár férj, haláleset, betegség, gyerekek, unokák - minden, ami kell. Ráadásul még egy természetfeletti szál is gazdagítja a már önmagában is lebilincselő történetet.

Örülök, hogy megismerhettem a három afroamerikai nő élettörténetét, jó volt egy ilyen erős és tartós barátságról olvasni. Érdekes képet kaptam az 50-60-as évek Amerikájáról, az ottani társadalmi helyzetről, a rasszizmus megjelenéséről.

Bár végül nem lett a kedvencem a könyv, de bátran ajánlom mindenkinek, aki szereti a komolyabb történeteket, némi humorral fűszerezve. Ha pedig nem hoz zavarba, hogy Eleanor Roosevelt, mint kísértet kap szerepet és előszeretettel tűnik fel teljesen részegen egy-egy jelenetben, akkor mindenképp ez a neked való olvasmány!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://lulmakonyv.blog.hu/api/trackback/id/tr2612126021

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása