Rövid időn belül sikerült ismét kedvencet avatnom! Legutóbb Elizabeth Gilbert Big Magic-je fogott, meg, ezúttal viszont az olasz kultúra és gasztronómia varázsolt el Frances Mayes tollából.

Fülszöveg: "A könyv egyaránt nevezhető útleírásnak, szakácskönyvnek vagy társadalomrajznak, de leginkább regény.

Frances Mayes naplószerűen beszéli el, hogy élete új párjával miként teremtettek igazi otthont a toszkánai Cortona melletti régi házban, és leltek második hazára Olaszországban.

Az írónő egyszerre tudja rabul ejteni az olvasó gondolatait és érzékszerveit. A sültmalacárus, a zöldséges, a házvétel körüli hercehurca, a toszkán konyha megannyi fortélya, a pohárban megcsillanó bor ugyanolyan fontosságot kap, mint a történelmi, művészettörténeti, irodalmi kitekintés. Megjelenését követően a könyv több mint két évig folyamatosan szerepelt az amerikai bestsellerlistákon."

A Napsütötte Toszkánát fantasztikus élmény olvasni. Annyira jól átadja az olasz hangulatot, életérzést! Olvasás közben én is az ódon ház teraszán ültem főhőseinkkel bort kortyolgatva, sajtot és olívabogyót eszegetve és a tájban gyönyörködve. Éreztem a simogató szellőt, a rózsák illatát, riadoztam a skorpióktól, lapról lapra jobban belelendültem a házfelújítás rejtelmeibe és hittem abban, hogy egyszer a munkálatok végére érnek és beilleszkednek az itáliai közegbe.

Ez a regény nem akciódús, nincsenek benne nagy fordulatok, fantasztikus elemek... Az egyszerűségében rejlik a varázsa. Egy házaspár története arról, hogy hogyan szerettek bele Toszkánába, és egy régi, szinte romhalmazra hajazó házból hogyan teremtettek otthont.

Vigyázat: minél mélyebbre ásod magad a toszkán mindennapokba, annál éhesebb leszel... Frances és férje szinte minden oldalon esznek, bort isznak, ebédet vagy vacsorát készítenek, vendégségbe, piacra mennek.... Szóval olvasás mellé mindenképp készíts be magadnak valami rágcsálnivalót (például dobj össze egy kenyérsalátát és tölts egy pohár finom bort), dőlj hátra és csak élvezd, éld át a hangulatot, amit az írónő a csodálatos mondatain keresztül. Árad belőle a szenvedély és a boldogság. Nagyon tetszett, hogy hihetetlen részletességgel írja le a történéseket. Talán egyeseket zavar ez a minden mozzanatra kiterjedő aprólékosság, de nekem szimpatikus volt a precizitása. Segített az átélésben.

Inspirálónak tartom Frances és Ed bátorságát, hogy belevágtak ebbe a kalandba és ennyi időt, energiát és türelmet fektettek a céljuk elérésébe. Azt hiszem, Toszkána is felkerült a bakancslistámra.

A könyv újraolvasós és amúgy film is van belőle, amit már többször láttam, de azt hiszem, hamarosan ismét megnézem.

"Hajnalban már csak a napfelkelte aranya látszik az ablakban, amint lassan elönti a völgyet, mielőtt a nap a hegyek fölé emelkedne, hogy zavartalanul uralkodjon megint."