Katie Fforde stílusát kedvelem, mert szerintem élvezetes, amiket ír. Igazán bájos, romantikus történetei vannak. Két nehezebb olvasmány között, vagy csak úgy szórakozás, kikapcsolódás céljából mindig szívesen választok tőle egy-egy regényt. Ezért is örültem, mikor a Libri Kiadó lehetőséget kínált a legújabb kötet, a Tökéletes esküvő elolvasására. Ezúton is köszönöm nekik a saját példányomat!

Szeretek vidéki élettel, házfelújítással, esküvőszervezéssel kapcsolatos műsorokat nézni, ezért izgatottan olvastam a fülszöveget, ami pont ilyesmivel kecsegtetett:

„Hunyd le a szemed, és képzeld magad elé egy meseszép vidéki falu aprócska templomát, finoman elegáns menyasszonyi ruhákat, rózsacsokrokat, kecses pezsgőspoharakat. Egyszóval, képzeld magad elé a nagy betűs Romantikát…

Ezt a képet látja maga előtt álmaiban Beth, Rachel és Lindy, akik mindhárman válaszúthoz érkeztek, készen arra, hogy végre azt tegyék, amit a szívük diktál. A három grácia véd és dacszövetségbe lép, és együtt indítják el álmaik vállalkozását: hamisíthatatlanul stílusos vidéki esküvők szervezését, megfizethető áron. Hamarosan ott találják magukat a helyiek szerelmi életének kellős közepén, és miközben megtanulnak tortát díszíteni vagy éppen a dédmama esküvői ruháját a csinos menyasszonyra szabni, óhatatlanul is slamasztikába keverednek. Hiszen ha a szerelem bajjal jár, az esküvő csak tetézi a bajt… Vajon kibírja-e a barátság a sok megpróbáltatást? És mi lesz, ha a nagybetűs Szerelem közbeszól?

A Francia kaland, a Szerelmes levelek és számos egyéb nemzetközi bestseller szerzője e kötetében ismét egy lélekemelő, romantikus és szórakoztató történettel kedveskedik olvasóinak.”

Magával ragadott az angol vidéki hangulat, hagytam magam lassan sodródni a történettel. Kellemes élmény volt megismerni Rachelt, Bethet és Lindyt, akik mindhárman tehetségesek valamiben és jó csapatot alkotnak. A cselekmény egyes pontjain mindig tudtam azonosulni valamelyikükkel. Talán leginkább Beth-tel, aki körülbelül velem egyidős és hozzám hasonlóan most kezdi bontogatni a szárnyait és megkeresni önmagát az életben. Az biztos, hogy el tudnám képzelni az életet egy olyan kis faluban, amiben a három főszereplő él és kipróbálnám magam esküvőszervezőként! Jó kis közösséget kovácsolt a közös munka az egész faluból. Jó célt szolgáltak, példaértékű volt, ahogy a lakosok összefogtak és felújították a városházát egy szomszédjuk esküvője miatt. Ilyet a nagyvárosokban nem tapasztal az ember. Örülök, ha a szomszédom nevét tudom.

Ez a könyv kicsit hosszabb, mint amiket az írónőtől megszokhattunk, de nem feltétlenül jobb vagy ad többet. Bár összességében szerettem olvasni és tetszett, de úgy vélem, nem ez Katie Fforde legjobb munkája. Olvasás közben az volt a benyomásom, hogy kétszáz oldallal kevesebből is ki lehetett volna hozni ugyanezt, mert alig történik benne valami. Bort viszont annál többet fogyasztanak a szereplők. Ha egyszer újraolvasom, meg fogom számolni, hányszor isznak benne. Szinte minden harmadik oldalon felbontanak egy palackkal.

A fordításban voltak bakik. Nem szeretném leszólni a fordító munkáját, sejtem, hogy mennyire nehéz és összetett feladat, de most nem egy helyen fedeztem fel zavaró dolgokat. Többször nem stimmeltek a személyek, például Rachel ajtót nyitott Rachelnek…(?), illetve két vagy három helyen szerepelt az uniszónóban kiáltottak kifejezés, ami helyett nem értem, hogy miért nem lehetett a magyarosabb egyhangúan vagy egyszerre kiáltottak esetleg.

Összességében nem volt rossz, talán kicsit jobbra számítottam, de nyárra kiváló választás lehet vízparti lustálkodáshoz. Külön dicséret a borítónak, amire ismét jellemzőek igényes, szép, letisztult színek és ábrák.