Jeff Kinney: Egy ropi naplója
2015. november 14. írta: Lulma

Jeff Kinney: Egy ropi naplója

Nemrég megkértek, hogy vigyázzak két kisiskolás gyerekre, amíg a szülők színházba mennek. Örültem a lehetőségnek, hiszen már nyár óta nem találkoztam a testvérpárral. Miután jól kifárasztottuk magunkat a Rumini társasjátékkal (köszönet Berg Juditnak és az alkotóknak, az izgalmas, ám gyakran bosszantó küldetés létrehozásáért) és a gyerekek már kezdtek elaludni, átmentem a nappaliba, hogy kicsit olvassak, amíg meg nem érkeznek a szülők. A saját könyvemet otthon felejtettem, így a gyerekszobából kaptam le a polcról valamit, amivel már régóta szemeztem. Nem igazán tudtam, miről fog szólni a naplószerű regény, sőt, a címből én egy lány főszereplőre következtettem (jó, tudom, egy fiú is lehet vékony). Két óra alatt, amíg haza nem értek a szülők, ki is olvastam az Egy ropi naplóját.

A naplót egy bizonyos Greg Heffley vezeti, aki ötödikesként számos kalandot él át a mindennapokban. A felső tagozatban, kiskamaszként nem könnyű az ember helyzete. Néhányan már érettebbek, néhányan viszont gyerekesebbek. Visszaemlékezve, ez nekem sem volt a kedvenc időszakom. Az osztályban folyó harcok a hierarchiáért, ki a menőbb, ki a lúzer, ki tetszik, mi a gáz… Hát, örülök, hogy már felnőttem és nem kell ezzel szenvednem. Sajnos azonban Gregnek még kell. Családja sem könnyíti meg az életét. Hol kistestvérére kell vigyáznia, hol az anyukája hozza valamilyen „égő” helyzetbe. Szerintem mindenki emlékszik ezekre a kínos szituációkra tini korából.

Engem ez a napló G. Szabó Judit Megérjük a pénzünket! c. pöttyös könyvére emlékeztet, ahol a szintén tizenegy éves Anikó jegyezte le naplószerűen az eseményeket. Nagyon szerettem azt a regényt, így örültem, hogy ez, a modernebb naplóregény eszembe juttatta. Az Egy ropi naplója vicces, laza olvasmány a kamaszoknak, akik talán magukra ismernek Gregben. Nem mondom, hogy ez a világ legjobb ifjúsági regénye, de már az első rész olvasása után (több részes sorozatról van szó) mindenképp ajánlom annak, aki kikapcsolódásra vágyik.

Ui.: A gyerekek hamar elaludtak, úgyhogy vissza kellett fojtanom a röhögést olvasás közben. Mind a szöveg, mind a vicces rajzok nagyon szórakoztatóak!

A bejegyzés trackback címe:

https://lulmakonyv.blog.hu/api/trackback/id/tr578078292

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása