A könyvtolvajból, amit jelenleg olvasok még van vagy 300 oldal, de közben beleolvastam az Apám kakasa c. remekműbe. Aki még nem hallott volna róla, a lényege az, hogy Lackfi János és Vörös István fogták az ismertebb, klasszikusnak mondható verseket és készítettek róluk egy-egy modern verziót. Így lett például a Mamából Nyanya, a Megy a juhász szamáron...-ból Megy Béla bá Trabanton, az Anyám tyúkjából pedig Apám kakasa:
"Ej, mi a szösz, kakas szaki, 
csak nem a szobában lakik?
Megzakkant tán az öregem,
s beengedi ide nekem?
Ide repül, oda kotor,
tele önnel minden bokor,
bár nincs is bokor a házban,
s a kakast se kell magázzam.
Kukorékolsz, mint az ágyú,
az agyunk is belelágyul!
Mint a postás a levelet,
padlónk telepecsételed!
Becsüld meg magad, öregem,
mert hát úszni nem tudsz te sem,
s ha levesben kötsz ki végül,
tarajod is belekékül!
Macska, téged arra intlek,
ne lépj túl bizonyos szintet!
Kakasnak erős a csőre,
vagdos vele nyakra-főre.
Láttam már félszemű kandúrt,
biztosítlak, jól elrandult!
S ha a harcban nem nyuvadsz ki,
hát apám fog agyoncsapni!"
Jókat nevettem az átiratokon, kedvencem volt pl. a "Paripám csodaszép pejkó" Audis változata, de "Csiribiri, csiribiri zabszalma" sor helyett írt "Parabola,parabola antenna" sem volt rossz :D Hozzám közel áll a kortárs irodalom, nem háborodok fel a modernebb irodalmi témáktól, szívesen olvasnék még hasonlókat :)
