A héten két Leiner Laura könyvet is elolvastam. Olvastatták magukat, néhány óra alatt átrágtam magam mind a kettőn. Ez egyrészt pozitív, mert nem untam őket, kíváncsivá tettek, elkapott a hangulatuk. Másrészt viszont azt is jelenti, hogy egyik sem olyan mély, komolyabb olvasmány, hogy időt igényelt volna a továbbgondolásuk, értelmezésük.

A Szent Johanna Gimi után végre egy kis változatosság. Kíváncsi voltam, mit tud még az írónő. Ebben a bejegyzésben az ASZ-t és a Bábelt azért vettem egy kalap alá, mert mindkettő valamilyen buliról szól és viszonylag rövid időtartam alatt lezajlik a történet. Nézzük, miről is szól a két ifjúsági regény:

Akkor szakítsunk

Az Akkor szakítsunk konkrétan egy nap alatt játszódik le. Főhősnőnk, Lia, karácsonykor szakított párjával, Norbival. Legjobb barátnője, Eszti és barátja, Csabi arra kényszerülnek, hogy külön töltsék a szilvesztert: Eszti otthon marad Liával szomorkodni, Csabi és Norbi pedig tartják magukat az eredeti, közös programhoz és azt tervezik, hogy Szánkó fergeteges házibuliján tombolnak majd, ahol Norbi már egy másik lánnyal szeretne találkozni. Igen ám, de ahogy ezt Lia megtudja, ő is azonnal Szánkó bulijára akar menni. Rá is beszéli bátyját, Szilkót, hogy fuvarozza el őt, Esztit és Csabit a bulira. Sajnos azonban egy félreértés miatt Norbi is velük utazik. Egy kalandos este áll a csapat előtt. Norbi és Lia egész úton veszekednek, Csabi és Eszti kapcsolatáról kiderül, hogy túl tökéletes, álomszerű a szerelmük és egyikük titkol valamit, az egyetemista Szilkót pedig csak szimplán untatja és idegesíti a gimis társaság értelmi szintje. Különböző izgalmas helyzetekbe keveredik az ötösfogat, az éjszaka nagy részét autózással töltik, a házibuliba csak hajnalban érkeznek meg. Hogy addig is merre mászkálnak, hogy vészelik át az éjszakát, és reggelre kik alkotnak majd egy párt, az kiderül a könyvből.

Bábel

A Bábel cselekménye egy hetet ölel fel, egy kitalált nyári fesztivál ideje alatt játszódik. Egyébként elég részletesen megálmodta az írónő, nagyon ötletesnek tartom a koncepcióját, a kontinensekről elnevezett színpadokat és a programsorozatot. A rendezvény Zsófinak és barátainak (Napsi, Szasza, Hipó, Abdul) is felkelti érdeklődését. Az ő fesztiválos élményeiket mutatja be a regény. Zsófi csak azért megy el a Bábelre, hogy találkozzon a Red Hot Chili Peppers énekesével, akivel majd nyilván összeházasodnak. Tipikus kamaszlány, aki egy elérhetetlen személyért rajong, közben észre sem veszi, hogy aki tényleg hozzá illene, az már rég ott van mellette. Bár csak egy hetet töltenek ott, annyi minden történik velük, hogy Zsófi alig győz beszámolni blogján az eseményekről. A sátor összedőlésétől kezdve az álházasságon át a biztonsági őrök elől való menekülésig számos vicces kalandba keveredik a banda. Ezeknek részletei a Bábelben olvashatóak… ami a fesztiválon történt, az ott is marad. :)

Néhány negatívum:

• Mindkét regényben megtalálhatóak a leinerlaurás becenevek, amelyeket ki nem állhatok. Szilkó, Golyó, Hipó, Szánkó… Már a SZJG-ben se kedveltem az ilyen röhejes neveket. Nem ettől lesz eredeti egy karakter, hogy különleges névvel ruházzuk fel.
• Leiner Laura szereplőit túlságosan beszippantja az internet világa. Tudjuk, hogy a célközönség is ebben a világban él, de legalább egy könyvben ne erről olvassanak már a tinik.
• Ez az ASZ-ban szúrt szemet: a feltétlen bizalom jele lenne egy párkapcsolatban, hogy tudják egymás jelszavát? Közösen trollkodnak egymás facebookján? Ezen alapszik a szerelmük? Ezt kell közvetíteni a 12-13 éves lányok felé? Ne már…

Összegzés:

Véleményem szerint a Bábel jóval kidolgozottabb, élvezhetőbb regény lett. Az ASZ-t összecsapottnak, ide-oda ugrálónak éreztem (felesleges visszaemlékezések voltak a korábbi szilveszterekre, kevésbé lettek kidolgozva a karakterek…). A Bábelnek már az alapötlete is sokkal izgalmasabb, érdekesebb. Természetesen más fesztiválokból is merített az írónő, de ezeket jól ötvözte saját stílusával, fantáziájával.

Örültem, hogy az SZJG mulya főszereplője után (igen, Renit nem igazán zártam a szívembe) két belevalóbb hőst kaptam. Határozottan tetszett, hogy életszerűbb bulihelyzeteket láthattam. Itt már nem csak alkoholmentes sört ittak. :D ASZ-ben volt néhány poén, amin nevettem, főleg Szilkó fanyar humora volt szimpatikus, ám a vége felé már vontatott volt és nem voltam megelégedve a gyors befejezéssel. A Bábelnek minden egyes oldalát élveztem. Fordulatos, jó kis regény volt, amit biztosan ajánlanék a tizenéveseknek (ha lenne ilyen korú ismerősöm).