Mártonffy András: Én, Sándor Erik
2016. szeptember 25. írta: Lulma

Mártonffy András: Én, Sándor Erik

Egy pszichopata emlékiratai

A Libri Kiadó nemrég egy újfajta vonallal jelent meg, az Insomnia könyvekkel. Elvileg, ezek a kötetek annyira izgalmasak, hogy egész éjjel olvasni akarsz, szinte képtelenség letenni őket. Nos, én is tettem egy próbát, méghozzá rögtön egy elsőkönyves magyar író regényével. Mártonffy András Én, Sándor Erik - Egy pszichopata emlékiratai c. könyvét kezdtem el olvasni - és valóban alig bírtam szünetet tartani. Beszippantott az egész, mint az embereket Erik szektája. Két napig mindenhova jött velem a könyv és  lelkesen meséltem az ismerőseimnek, miért imádtam utálni Sándor Eriket, a pszichopatát. 

Sándor ​​Erik már gyerekként is tudta, hogy nagy dolgokra hivatott
Építs szektát!
Gyűjts híveket!
Légy isten!
A számára nyűgös családi kötelékeket megszakítva Erik egy szoftvergyártó nagyvállaltnál helyezkedik el, ahol az útjában állók könyörtelen kiiktatásával hamarosan vezető pozícióhoz jut. Vonzó külsejével és sima modorával könnyen magához édesgeti a kollégáit. Kifigyeli a gyengeségeiket, oltalmat és megértést ígér, majd a megfelelő pillanatban sarokba szorítja áldozatát. Zsarol, hazudik és csal. Ahogy a gyámoltalanok feletti befolyása egyre nő, úgy egyre megszállottabban akarja a hatalmat, mígnem egy nap Szellemhitűek Egyetemes Megvilágosodottjai néven szektát alapít. A saját maga által kreált vallás prófétájaként gyűjt híveket, akiket anyagilag, lelkileg és szexuálisan is kihasznál. Vagyona óriásira nő, a szekta női tagjaiból háremet tart fenn, de elszámolja magát, és a gondosan felépített kártyavár lassan maga alá temeti
Mártonffy András első regénye egyes szám első személyben megírt képzeletbeli napló egy magyar szektavezér tollából. Felkavaró, szókimondó, provokatív. Csak felnőtteknek!

Ahogy a fülszöveg is rámutat, Sándor Eriknek, a félig görög származású, adoniszi külsővel rendelkező fiúnak már gyermekkorától kezdve nagy tervei voltak. Úgy érezte, családja elnyomja őt. Nem akart belekényszerülni a "prolik életébe", szüleinél többre vágyott. Egész egyszerűen hatalomra vágyott. Nem elégedett meg a tipikus mókuskerékkel - bejárni egy munkahelyre, robotolni, valakinek a beosztottjaként létezni - ő irányítani akart. Még azt is kevesellte, hogy igazgatói posztot ajánlottak el neki. Szerinte ő ennél többre hivatott. Olyan életformára vágyott, ami pénzt hoz neki, a lehető legkevesebb munkával, az egyhangú mindennapok elkerülésével. Végül egy saját vallás megalapításával éri el céljait. Szektát kreál.

Egy rádiónak adott interjúban Mártonffy András arról beszélt, hogy kicsit lehet drukkolni Eriknek. Ezt én is észrevettem olvasás közben magamon. Tudni kell, hogy ez a negyvenéves férfi igazán intelligens. Már fiatal korától kezdve mindig szorgalmasan tanult, határozott elképzelése volt a világról, küzdött a céljaiért. Ezért aztán én is belátom, hogy zseniális, ahogy felépítette a több ezer tagot számláló szervezetet.

A könyvben képet kapunk az egyes társadalmi rétegekről, embertípusokról. Megjelenik Magdika, a titkárnő, aki már az elejétől fogva bálványozza Eriket, így nem lesz nehéz beszervezni a csoportba. Judit, akit a férje rendszeresen ver vagy éppen a bizonytalan egyetemista és a saját nőiségét szégyenlő lány, akiket Erik könnyedén eltipor. A férfi mindenkit lenéz. Kit ezért, kit azért. A nőket eszközként használja, a férfiakat rabszolgaként. Mindenkiben talál valami kivetnivalót, csak saját magát tartja tökéletesnek. Ehhez hozzájárul a külseje is - saját teste még inkább önimádóvá teszi. Sodró lendület, szókimondóság és trágárság jellemzi a művet, de mindez kell ahhoz, hogy átjöjjön a lényeg és üssön. Erik E/1.-ben beszéli el a történetét - ez még izgalmasabbá, valódibbá teszi az egészet - egyenesen a börtönből. Az író nem kertel, már kezdettől fogva nyilvánvaló, hogy Erik pályafutása nem tart örökké. A kérdés már csak az, hogy mikor és hogyan leplezik le a csalást, miként fog összedőlni a hazug világ, amit felépített maga körül.

Nagyon érdekes, hogy Mártonffy életvezetési tanácsadóként dolgozik és ez a beállítottság, a másokon való segítés valamiképp megjelenik Sándor Erik személyiségében is. Lényegében ő is megoldást kínál az emberek problémájára, de természetesen ő egy kifacsart, elborult módon teszi ezt. Úgy mutatja be magát, mintha a felmerülő problémákat egyszerűen lehetne orvosolni imával, a szektába való belépéssel, a külvilágból történő kiszakadással.

Kíváncsi vagyok, a mű megjelenése után hogyan fog fejlődni az író karriere tanácsadóként. Remélem, a könyv hatására még sikeresebb és felkapottabb lesz, mert zseniális, amit alkotott! Jól beleillik a mai kor játszmáiba a történet. Párhuzamot mutat a politikai, jogi vagy akár médián belüli hatalomharcokkal piramisjátékokkal. Mindenképp tanulságos. Megdöbbentő, mennyi hiszékeny ember van. Félelmetes, hogy az ilyen "Sándor Erikek" valójában könnyedén elérik a céljukat a mézesmázos, behízelgő, meggyőző modorukkal. A legnagyobb eszköz pedig a figyelmes hallgatás... hiszen erre vágyik mindenki, nem? Arra, hogy valaki csak rá figyeljen, meghallgassa... sajnos a világ tele van olyan emberekkel, akik jó érzékkel begyűjtik a fogékony prédát, bármire rábeszélik az elnyomott, hányattatott sorsú társaikat.

Letaglózott a mű és azóta is ezen kattog az agyam, folyamatos gondolkodni valót ad. Emiatt egyértelműen a kedvencek közé kerül. A későbbiekben akár egy filmváltozatot is el tudok belőle képzelni.

A saját példányomat köszönöm a Libri Kiadónak!

A bejegyzés trackback címe:

https://lulmakonyv.blog.hu/api/trackback/id/tr9711742873

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása