Brittainy C. Cherry: Lebegés
2016. október 10. írta: Lulma

Brittainy C. Cherry: Lebegés

Óva intettek Tristan Cole-tól. Azt mondták, kegyetlen, jéghideg, durva. Elítélték a múltja miatt. Ha csak ránéztek, egy szörnyeteget láttak, akinek bűnhődnie kell. Én tehetetlennek és dühösnek láttam, mert bennem is hasonló erők dolgoztak. Üresek voltunk. A múlt sebei a földre húztak minket, pedig mi lebegni szerettünk volna. Ő mennydörgés volt, én villámfény – soha nem volt még ilyen tökéletes vihar. Tristan csókja haragos volt, és szomorú. Bocsánatkérő és gyötrelmes. Nyers és valódi. Mint az enyém.

Lizzie és Tristan torokszorító szerelmi története éppúgy szól veszteségről és újrakezdésről, mint a bennünk rejlő démonok legyőzéséről. Brittainy C. Cherry Az vagy nekem sorozata már milliók szívéhez talált utat. Engedd be te is!

Fenti fülszöveg elsőre kevésbé keltette fel az érdeklődésemet, inkább a könyvről olvasott, hallott vélemények és a borítón szereplő impozáns férfipéldány miatt mondtam igent az olvasásra, de rá kellett jönnöm, hogy vannak túlértékelt könyvek - és ez pont ilyen.

Nehezen vettem rá magam az írásra, mert vegyes érzéseim vannak Brittainy C. Cherry Lebegésével kapcsolatban. Az biztos, hogy nem lebegtem vele, nem kapott el a hangulata, inkább csak amolyan "egyszer fent, egyszer lent" érzésem volt olvasás közben.

Adott egy nő, aki elveszítette a férjét és egy férfi, aki pedig a feleségét és a gyermekét. Kettejük kapcsolata bontakozik ki a regény folyamán egy gyönyörű, már-már misztikus történetben. Találkozásuk sorsszerű, egymásra találásuk szenvedélyes. Valaki azt mondja erről a könyvről, hogy minden cukormázat mellőz, és a szerző tökéletesen tálalja a mondanivalót, akadnak azonban olyanok is, akik szerint csillog-villog a felszín, még sincs alatta semmi mélység. Bár lelkesen vetettem bele magam az olvasásba, mégis a reálisabban látó oldal mellett eszem le a voksom. Nekem sok volt a csillogás, a romantika, a fülledt erotika. Igen, előfordult, hogy hosszú fejezeteken át nem tudtam, hogy erotikus regényt vagy mit is olvasok éppen. Néhol olyannyira zavart, hogy nagyon nehezen jött át a gyász üzenete, a könyv komolyabb mondanivalója. Ezért aztán kérdőjelek maradtak bennem a végére afelől, hogy tetszett-e a könyv.

Nem mondom, olvastatta magát rendesen. Voltak olyan részek, amelyek kifejezetten megmelengették a lelkemet. Ilyenek voltak például a Tristan és Emma barátságát bemutató jelenetek, a toll szimbólum megjelenése vagy Elisabeth és Tristan hihetetlenül erős érzelmei egymás irányt, ahogy együttes erővel újra tudták kezdeni életüket a hatalmas veszteségek, fájdalmas események után.

Összességében tudtam szeretni ezt a könyvet és tudom is ajánlani, de inkább csak azoknak, akik egy kicsit elgondolkodtató szerelmi történetet keresnek. A végére már túl sok a hirtelen fordulat ami számomra hatásvadász-szagú volt.  Ha valaki tényleg a gyász feldolgozásáról szeretne olvasni, nem biztos, hogy ez a legjobb választás, ahhoz talán túl erőltetett a mű. Egyelőre nem lett kedvenc, de biztos vagyok benne, hogy szép számmal csatlakoznak majd a Lebegés rajongótáborába a romantikus lelkű olvasók.

A saját példányomat köszönöm a Libri Kiadónak! A kötet az Insomnia könyvek részeként jelent meg,

A bejegyzés trackback címe:

https://lulmakonyv.blog.hu/api/trackback/id/tr1811788791

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása