Könyvek mostanában
2016. április 09. írta: Lulma

Könyvek mostanában

Mostanában több könyvet is megszereztem. Ezeknek egy része hagyományos formában került hozzám, egy része pedig e-book formájában. Tényleg, ki hogy van vele, melyik formátumot részesíti előnyben? Jómagam sokkal jobban szeretem a papír alapú olvasmányokat. Szeretem kézbe fogni, érezni a súlyát, végigsimítani a borítón, beszívni a tipikus új vagy régi könyv illatot. Emellett azonban egyre gyakrabban használom az e-book olvasómat is, amelyen szép számmal gyarapodnak a regények. Ebben a bejegyzésben a könyvek borítójával és fülszövegével együtt megmutatom, hogy épp mit olvasok, illetve mostanában mik kerültek hozzám, miket tervezek olvasni a közeljövőben.

Jane Shemilt: Lányom

Kezdjük is az aktuális versenyzővel. Jane Shemilt könyvét pár napja kezdtem olvasni. Eddig izgalmas, elgondolkodtató, kicsit szomorkás, visszaemlékezős hangulatú. Egy eltűnt (illetve valószínű, hogy halott) lány történetét mutatja be, az édesanya szemszögéből. Körülbelül az egyharmadánál tartok, úgyhogy esténként izgatottan veszem fel a történet fonalát. Hamarosan érkezik róla az értékelés.

„Amikor a tizenöt éves Naomi az iskolai színjátszó kör előadása után nyomtalanul eltűnik, az édesanyja, Jenny rádöbben, talán nem is ismeri a lányát igazán…

Egy évvel később még mindig nem bukkantak a kamasz lány nyomára. Az eltűnés napját követő sokk szétzilálja Jenny ideálisnak tűnő életét, a családja széthullik. És bár a nyomok már kihűltek, az asszony számára a kutatás csak most kezdődik. Hiába telt el egy esztendő, szentül hiszi, hogy csak úgy bukkanhat a lányára, ha megtanul bízni benne, odafigyelni rá, visszapörgetve életük napjait. Válaszokat keres – és az igazságot, azt, amit eddig külön-külön éltek meg, de amit közösen, együtt megértve újra egymásra találhatnak. Vagy éppen az igazság lesz az, ami végleg elszakítja őket egymástól?

Jane Shemilt regénye egyszerre fájdalmas és felemelő nyomozás, amely a szülői szeretet és oda nem figyelés minden rezdülését árnyaltan, szívszorítóan ábrázolja. Olyan utat jár be, amely megejtően emberi, ám minden nehézsége ellenére megbékélést hozó felismerést ígér.”

 

Meg Cabot: Tudom, hol vagy! (Hívószám 1-800. sorozat 1. része)

Múlt héten fejeztem be, de nem lesz róla külön bejegyzés. Meg Cabot könyveit bírom, de ez nagy csalódás volt. Azért olvastam el, mert valahogy kimaradt a tinikoromból. Lehet, hogy akkor tetszett volna, bár a stílusa, nyelvezete nagyon fura, régies. Irritáltak a „Látják? Ugye már értik?... stb. olvasóhoz intézett kiszólások. A sztori pedig annak ellenére, hogy érdekesnek indult, gyenge volt. A főszereplő idegesítő, logikátlan gondolkodású… egyszerűen nem tetszett az egész.

„Jessica Mastriani a legjobb barátnője kedvéért, aki le akar fogyni, gyalog indul haza az iskolából két mérföldre lévő otthonába, és egyenesen beleszalad egy hatalmas viharba, aminek súlyos következményei lesznek. Nem mintha azelőtt nem lettek volna problémái. Élete a szurkolás és a fuvolázás mellett a rögbicsapat nagyágyúival folytatott verekedésekben és az emiatt kirótt büntetésekben merül ki. Még szerencse, hogy ilyenkor a gimi legbelevalóbb végzős tanulója, Rob mellett ülhet.

Ez a mostani azonban komoly problémának ígérkezik.

Hazafelé menet ugyanis addig ismeretlen képességre tesz szert. Olyasmire, ami éppúgy felhasználható jóra, mint rosszra.”

Jodi Picoult – Samantha van Leer: Sorok között

Ma betévedtem egy antikváriumba és ott pillantottam meg. Már régóta kívánságlistás elem volt, úgyhogy nem kérdés, hogy a Lányom után ezt fogom elkezdeni.

„Az igazi tündérmesék nem a nyúlszívűeknek valók. Ezekben a gyerekeket boszorkányok falják fel és farkasok kergetik; a nők kómába esnek vagy éppen gonosz rokonaik áldozatául. Valahogy mégis minden fájdalom és szenvedés megéri, amikor a mese jóra fordul, és boldog vége lesz. Hirtelen nem számít, ha az ember négyest kapott a francia röpdogára, vagy ő az egyetlen lány a suliban, akinek nincs randija a bálra. A boldog vég jóvátesz mindent. De mi van, ha ez mégsem a vége?

Delila éppúgy gyűlöli a sulit, amennyire szereti a könyveket. Van is egy nagy kedvence, amivel képtelen betelni. Ha valaki – különösen a népszerű lányok közül – megtudná, hányszor olvasta el újra és újra a könyvtár poros mélyéről előásott tündérmesét, a poklok legmélyebb bugyrába száműznék… örökre.

Delila számára ez a mese mégis több papírra vetett szavaknál. Persze ebben is van egy jóvágású (oké, dögös) királyfi, fényűző palota és elvetemült gonosztevő, mégis olyan, mintha valami mélyebb jelentése lenne. Delila egy napon azt is megtudja, mi ez. Mint kiderül, a nem is olyan szőke herceg nemcsak valóságos, de nagyon szemrevalónak találja tizenöt éves olvasóját. Csak hát… egy világ választja el őket egymástól. Így aligha működhet…

A New York Times sikerszerzője, Jodi Picoult ezúttal a lányával, Samantha van Leerrel közösen írt klasszikus tündérmesét – egyedülállóan modern hangnemben. Az olvasót rövid úton elvarázsolja egy olyan kamaszlány története, aki kész átkelni valóság és fantázia határán, hogy a legnagyobb veszedelmek árán is ráleljen a boldogságra.”

Suzanne Collins: The Hunger Games

Természetesen már olvastam a trilógiát és láttam is a filmeket, de a már említett kis antikváriumból ez a példány is hazajött velem. Kedvet kaptam rá, hogy angolul is elolvassam az első részt.

„First in the ground-breaking HUNGER GAMES trilogy. Set in a dark vision of the near future, a terrifying reality TV show is taking place. Twelve boys and twelve girls are forced to appear in a lve event called The Hunger Games. There is only one rule: kill or be killed. When sixteen-year-old Katniss Everdeen steps forwar to take her younger sister's place in the games, she sees it as a death sentence. But Katniss has been close to death before. Fo her, survival is second nature.”

Jandy Nelson: Neked adom a napot

Oké, ő még hivatalosan nem az enyém, de elvileg jövő héten már nálam lesz. Egy könyves csoportban bukkantam rá, kedvező áron. Ezer éve érdeklődök iránta, úgyhogy már alig várom, hogy a kezemben legyen a könyv. Elképzelhető, hogy még a Picoult könyv előtt sorra kerül majd.

„A tizenhárom éves fiú-lány ikerpár, Noah és Jude hihetetlenül közel állnak egymáshoz. Különleges burkot húznak maguk köré színekből és szavakból, ahová nem engednek be semmit és senkit. Egy nap azonban a burok felhasad, és a családi tragédia úgy kipörgeti az ikreket megszokott világukból, akár egy tornádó.

Három esztendő múltán jóformán szóba sem állnak egymással. Az érzékeny lelkű Noah szerelmes barátságba keveredik a szomszéd sráccal, Jude pedig mesteréül választ egy goromba férfit, akinek több köze van a lány családjának széthullásához, mint hinné…

Az ikrek nem veszik észre, hogy mindketten csak a történet egyik felét ismerik, és vissza kéne találniuk egymáshoz, hogy esélyük nyíljon világuk újjáformálására.

Jandy Nelson világsikerű regénye döbbenetes művészi erővel szőtt mese, ami beszivárog a csontjainkba, akár a tűz melege egy didergető napon.”

Jessica Park: Flat out love – Szeretni bolondulásig

Ugyanúgy a jövő héten veszem át, mint a Neked adom a napot c. könyvet. Igazából erre annyira nem vágytam, de ha a kettőt együtt veszem meg, akkor jobban megéri és végül is már néhányszor ezzel is szemeztem a könyvesboltokban. Szóval, miért is ne?

„A srác magas volt, legalább száznyolcvan centi, szőkésbarna haja a szemébe lógott. Pólóján az a felirat állt: Nietzsche a haverom.

Íme, Matt. Julie Seagle kedveli őt. Nagyon is. De ott van még Finn. Akibe Julie teljesen belezúgott.

Bonyolult? Kínos? De még mennyire.

Julie nemrég költözött Bostonba, hogy megkezdje egyetemi tanulmányait: mégis honnan tudhatta volna, hogy édesanyja régi jó barátnőjének családjánál fog kikötni? Csak ideiglenesen akart megszállni náluk. Arról szó sem volt, hogy fontossá válik a Watkins család számára, vagy hogy beleszeret az egyik fivérbe. Pláne nem abba, amelyikkel még egyszer sem találkozott személyesen. De hát számít ez? Finn megérti őt, jobban, mint valaha bárki. Ők ketten egy hullámhosszon vannak.

De a szerelem – és annak mindenféle csavaros, bonyolult változata – mindig tartogat meglepetéseket. És soha senki nem ússza meg sértetlenül.”

John Green: Papírvárosok

Felkapott könyv és érdekel, miért. Olvastam már róla jót és rosszat is. Úgy gondoltam, ideje kiderítenem, mi az igazság.

„Quentin Jacobsen egész életét azzal töltötte, hogy távolról csodálta a hihetetlenül kalandvágyó Margo Roth Spiegelmant. Így aztán, amikor a lány nindzsának öltözve kinyitja Quentin ablakát, bemászik rajta az életébe, és magával invitálja egy nagy fantáziával kitervelt bosszúhadjáratra, a fiú vele tart.

Egész éjszakás kalandjuk után új nap veszi kezdetét, s amikor Q megérkezik az iskolába, megtudja, hogy a mindig is enigmatikus Margo ezúttal valódi rejtéllyé lett. Hamarosan kiderül azonban, hogy vannak bizonyos nyomok, amelyek felderítése csak rá vár. Ezzel olyan csapongó kaland veszi kezdetét, amelynek során minél közelebb kerül, annál kevesebb tárul fel előtte a lányból, akiről azt hitte, jól ismeri.

A Printz-díjat elnyerő John Green azzal a ragyogó szellemességgel és izzó érzelmi őszinteséggel tér vissza, amely olvasók egy egész új generációját hozta lázba.”

Scott Fitzgerald: Benjamin Button különös élete

A filmet imádom és úgy éreztem, végre eljött az ideje, hogy az eredeti művet is megismerjem. Kicsit félek is, hogy milyen lesz a film után olvasni. Nem tudom, mire számítsak.

„F. Scott Fitzgerald (1896–1940) 20. század egyik legjelesebb és legnagyobb hatású amerikai modernista regény- és novellaírója, aki az első világháború utáni évek generációjához, az úgy nevezett „Elveszett nemzedékhez” tartozott.

Az 1922-ben íródott elbeszélés Benjamin Button életét mutatja be, születésétől halála napjáig, aki 1860-ban látta meg a napvilágot egy különleges rendellenességgel: aggastyánként született és előreláthatóan újszülöttként fog majd távozni a világból. F. Scott Fitzgerald megrendítő és elgondolkoztató novellája a másság elfogadásáról, illetve el nem fogadásáról szól, s érzékletesen mutatja be, hogyan változnak meg az ember kapcsolatai, amikor már kevésbé van rá szükség.

A történet 2008-ban a három Oscar-díjjal jutalmazott azonos című film alapjául szolgált, melynek főszerepét Brad Pitt és Cate Blanchett alakították.

A kötetben nem csupán a magyar fordítás, hanem az eredeti angol nyelvű elbeszélés is olvasható.”

Szóval őket olvasom és tervezem olvasni mostanában. Illetve a teljes igazság az, hogy ez csak egy válogatás volt. A teljes lista kicsit hosszadalmas és unalmas lenne, így próbáltam azokat kiválogatni, amik jelenleg előnyt élveznek. Ti mit olvastok éppen és mik a tavaszi terveitek?

A bejegyzés trackback címe:

https://lulmakonyv.blog.hu/api/trackback/id/tr148582912

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.