Louise Walters: Levelek a bőröndből
2015. november 28. írta: Lulma

Louise Walters: Levelek a bőröndből

Már nagyon sok blogon olvastam erről a könyvről, méghozzá igen pozitív kritikákat. Örültem, mikor megpillantottam a könyvtárban. Már ott helyben, a polc mellett állva belelapoztam, és azonnal tudtam, hogy ezt muszáj elolvasnom! Az első oldalakon olyan leírások vannak a könyvesboltról, ahol a főszereplő dolgozik, hogy szerintem nincs olyan könyvszerető ember, aki ne akarna rögtön ellátogatni oda vagy ott dolgozni.

Most, miután már ismerem a történetet, úgy gondolom, nem csak az antikváriumos, jelenben játszódó szál miatt érdemes kézbe venni a regényt. A cselekmény ugyanis két szálon fut. A jelenben Roberta életét ismerhetjük meg. Könyvesbolti eladóként nem csak a könyvek rendszerezése a feladata. Szerinte a könyveknek lelke van. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az üzletbe érkező régi könyvekben talált számos levél, feljegyzés és üzenet.

"A könyvekben elrejtett dolgokat találok: lepréselt virágokat, hajtincseket, jegyeket, címkéket, nyugtákat, számlákat, fényképeket, képeslapokat, mindenféle fajtát. Leveleket is lelek, az átlagember gyötrődő, kiadatlan műveit."

Roberta előszeretettel olvasgatja ezeket a kis cetliket, mikor a polcokat rendezgeti. Egy nap apja behoz egy könyvekkel teli bőröndöt, amelyben Roberta rábukkan egy izgalmas levélre, amit a nagymamájának címzett az az ember, akit Roberta eddig a nagypapájának hitt. A levél azonban kétséget ébreszt benne. Vajon milyen titkot őriznek nagyszülei? A regény másik szála ugyanis a múltban játszódik és fokozatosan tárja elénk a nagymama fiatalkori kapcsolatát a jóképű lengyel repülőőrnaggyal.

Azt hittem, az antikváriumban játszódó szál fog jobban tetszeni, ám Roberta életéből leginkább csak az alábbi könyvekkel kapcsolatos idézetek fogtak meg:

„A könyvek sok egyéb történetet is elmesélnek azokon kívül, amik papírra vannak vetve.”

„Tanulmányozd a könyveket, szagold őket, halld őket! Meg lesz a jutalmad.”

Jóval izgalmasabb volt azonban a nagymama, Dorothea története. Tetszett, ahogy mozaikszerűen, szinte a leveleket összeolvasva állt össze a kép és nyert értelmet a legelső levél, amelyet Roberta a bőröndben talált.

Nekem egy kicsit szomorkás volt a vége, de talán épp így volt jó. Illett a regény hangulatához. Összességében élvezetesnek találtam és olvastatta magát, pedig mostanában ezt sajnos kevés könyvre tudom elmondani.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://lulmakonyv.blog.hu/api/trackback/id/tr488123158

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

KönyvParfé 2015.11.29. 19:38:29

Ezt a könyvet valaki nem is olyan régen ajánlotta. ;) Egyre kíváncsibb vagyok rá, érdekesen hangzik ahogyan a történet a levelekből bontakozik ki. Ez is a listán! :)

Lulma 2015.11.29. 20:19:14

@KönyvParfé: Jó hosszú már a listád :)