Erica Bauermeister: Tedd meg magadért!
2015. augusztus 17. írta: Lulma

Erica Bauermeister: Tedd meg magadért!

covers_269910.jpgNemrég írtam, hogy rátaláltam Erica Bauermeister egyik regényére, az Ízek életre-halálra c. szépségre. A napokban betértem az Alexandrába, a már sokat emlegetett nyári leárazásra, és az első könyv, amit megpillantottam, a fenti írónő másik regénye volt, a Tedd meg magadért!  Ezt a jelet nem hagyhattam figyelmen kívül, így ismét gazdagodtam egy jó könyvvel.

„A megmásíthatatlan elkötelezettség jót tesz a léleknek."

Fülszöveg:

"Kate ünnepi vacsorára várja a barátnőit seattle-i otthonába. Most először gyűlnek össze mindannyian azóta, hogy meggyógyult súlyos betegségéből. Az öröm pillanataiban a vendégei felvetik, hogy valami őrültséggel kellene megünnepelnie az újraszületését, s rábeszélik, menjen el arra a vadvízi evezős túrára a Grand Canyonba, amit a lánya nézett ki kettejüknek. Kate beleegyezik, de csak azzal a feltétellel, ha az elkövetkező egy évben a többiek is megtesznek valamit, ami új, nehéz vagy ijesztő; és ők sem választhatják meg a saját feladatukat, ő fogja kijelölni mindegyiküknek. A barátnők attól tartanak, hogy Kate például hegyet mászni küldi el őket, ám az általa kiosztott feladatok ugyanolyan visszafogottak és meglepőek, mint az asszony maga. A személyre szabott, látszólag teljesen hétköznapi tevékenységek – kenyérsütés, kertrendezés, könyvselejtezés, utazás, tetováltatás és gyalogtúra – nem fizikai, sokkal inkább lelki próbatételt jelentenek, mert általuk szembe kell nézniük a saját félelmeikkel, tévhiteikkel, gyengeségeikkel. A melegséggel, humorral és bölcsességgel átszőtt könyv az életigenlésről szól és a lélek mélyére hatol."

A Tedd meg magadért! talán még jobb, mint testvére. A testvéri kapcsolatot azért érzem helytállónak, mert stílusban, felépítésben nagyon hasonlít a szerző két regénye. Itt is megjelenik egy szálakat mozgató, tündérkeresztanya jellegű egyén és szintén jó néhány ember életébe enged bepillantást nyerni a könyv. A Tedd meg…-ben Kate talál ki a barátnőinek különböző próbatételeket, ám saját maga elé is kitűz egy célt. Ezúttal nem teljesen ő segít a többieken, mindenki magán segít. Egyéni döntés, hogy vállalják-e az adott feladatokat, legyen az kenyérsütés, tetováltatás, egy velencei út egyedül, vagy éppen egy háromnapos gyalogtúra. Ezek a feladatok nem tűnnek nehéznek (kivéve a tetováltatás, én arra azért nem kérnék meg senkit sem), ám Kate belelát barátaiba… Zseniálisan választja ki, hogy kinek mit kellene véghezvinnie. Így akár egy kenyér megsütése, a kert kigazolása, valamint az exférj könyveinek kiselejtezése is olyan gondolatmeneteket, lelki folyamatokat indíthat el, amelyek szükségesek a továbblépéshez, ahhoz, hogy az adott ember megtalálja a belső békéjét, egyensúlyát.

Nekem leginkább a velencei útleíró rész tetszett, illetve – bár maga a tevékenység nem – a tetováltatás. Elgondolkodtam, vajon én el mernék-e indulni egy nyaralásra egyes egyedül? Tetoválást nem szeretnék, az a rész a háttérben zajló lelki folyamatok miatt volt érdekes. Izgalmasnak találtam a háromnapos zarándokutat is. Hasonlított Cheryl Strayed útjára, melyet a Vadon c. könyvben örökített meg.

A Tedd meg magadért! végére érve – illetve már közben is – sokat töprengtem, hogy én milyen feladatot adnék a barátaimnak, ők mit adnának nekem, vagy épp én mit adnék saját magamnak. Lett pár elképzelésem, főleg az utóbbiról… de az már legyen csak a saját életem regényében.

Ui.: Ismét csak kisbetűkkel a hiányosság. Egyes részeknél éppen felvettem a történet hangulatát, megismertem egy illetőt, és hirtelen vége is lett. Pl.: Most már sose fogom megtudni, milyen tetkója lett annak a nőnek :(

A bejegyzés trackback címe:

https://lulmakonyv.blog.hu/api/trackback/id/tr917713736

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.