Nicolas Barreau: A nő mosolya
2015. július 13. írta: Lulma

Nicolas Barreau: A nő mosolya

– Tévedések romantikus vígjátéka

termek685.jpgBár A varázslókat már egy ideje kiolvastam, a poszt még várat magára… Érlelődik, és talán mire megírom, kissé csillapodik az iránta érzett haragom (igen, paprikás jellegű lesz...).

Pár napja babysitterkedtem és mikor a gyerekek már elaludtak, körbenéztem a szülők könyvespolcán. (Valamivel el kellett ütni az időt :D ). Megpillantottam Nicolas Barreau könyvét, amit már nagyon rég szerettem volna elolvasni. Mire hazaértek a szülők… jó azt nem mondom, hogy már ki is olvastam, mert elaludtam a nappaliban a kanapén, de utána kölcsön kértem és másnap estére be is fejeztem.

Kedves, lélekmelengető, szeretnivaló kis könyv. Adott egy lány, akit elhagyott a párja, egy szerkesztő, aki titokban író is, és egy könyv, ami mindkettőjük életét megváltoztatja. Ugyanis Aurélie, aki nem igazán könyvbarát, inkább a főzés a szenvedélye (éttermet vezet), bánatosan sétálgat Párizs utcáin és betér egy könyvesboltba, ahonnan A nő mosolya című regénnyel távozik. (Regény a regényben, ezt nagyon bírom!) Az író pedig nem más, mint a már említett szerkesztő, André, aki Robert Miller álnéven írta meg ezt a könyvet. Aurélie úgy érzi, ez a könyv róla szól. De igazából. Nem csak átvitt értelemben egy lányról, aki ő is lehetne, hanem konkrétan a főszereplő ugyanazt az éttermet vezeti, mint ő, ugyanolyan ruhái vannak, a külsejük is megegyezik. Ekkora véletlen nem létezik… és tényleg nem. André egy hatalmas hazugság hálójába keveredik: vajon elmondja ennek a lánynak, élete szerelmének, hogy valóban ő ihlette meg? Meddig tudja játszani a kettős életet, kiderül-e hogy ő nem csak szerkesztő, hanem író is?

Plusz csavar és poén: Előfordulhat, hogy ez a Nicolas Barreau sem egészen az a férfi akinek hiszi a kedves olvasó…

Ami még tetszett: francia éttermek, francia ételek, bagett, receptek a könyv végén, croissant, almatorta, finom borok, macaron, párizsi hangulat… és persze néhány idézet:

„Az ember néha azért indul el, hogy valahová megérkezzen. Néha viszont csak elindul, hogy menjen és menjen, amíg a köd kitisztul, a kétségbeesés elcsitul, vagy a csírázó gondolatot sikerül végiggondolni.”

„Tavaly novemberben egy könyv mentette meg az életemet.”

„A jó könyvnek minden oldala jó.”

„Néha a szerencsének sem árt egy jól irányzott lökés.”bistro.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://lulmakonyv.blog.hu/api/trackback/id/tr357625832

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.