Cheryl Strayed: Vadon
2015. május 02. írta: Lulma

Cheryl Strayed: Vadon

– Ezermérföldes utam önmagamhoz

Láttam, hogy van egy Vadon című film. Valahogy nem jól reklámozták, engem egyáltalán nem fogott meg a tartalma… Aztán olvastam néhány ajánlást a könyvről, ami első látásra szimpatikusabbnak tűnt és végül Anyák napjára vettem meg, de én is elolvastam. Fantasztikus. Egy csoda. Annyira, hogy most meg már azért nem akarom megnézni a filmet, mert félek, hogy nem adja vissza azt a katartikus élményt, mint a könyv.

„Kavics voltam. Falevél voltam. Görbe faág voltam. Számukra nem voltam semmi, pedig ők a mindent jelentették számomra.”

Cheryl fiatalon vesztette el édesanyját. A tragédia megviselte házasságát is. A válás után teljesen egyedül maradt, élete félresiklott, egy ideig a heroin lett számára az egyetlen menedék… egy nap egy sportboltban meglátja a Pacifikus Túraösvényről szóló útikönyvet és elhatározza, végig megy rajta. 1100 mérföld három hónap alatt. Szánalmasan felkészületlenül indul – kb. mindent összevásárol, amit a sportbolt eladója javasol neki. Az út megedzi, és életre szóló élményekkel, tapasztalatokkal gazdagodik. Bár zarándoklatát egyedül akarja véghezvinni, a PTÖ túrázóival példaértékű barátságokat köt.

Egyszerre borzasztó és felemelő ez a hosszú gyaloglás. „Ami nem öl meg, az megerősít.” A könyv olvasása közben többször is gondoltam az ismert mondásra. Cherylnek útközben lehetősége volt feldolgozni édesanyja halálát és az ezt követő további veszteségeket. Igaz, az elején sokszor gondolt arra, hogy többet szenved az út fizikai gyötrelmeitől és ebben az állapotban mással nem is fog tudni foglalkozni, ám később, mikor egyre jobban ráhangolódott a túrázásra, már képes volt rendezni a lelkében zajló folyamatokat is. Teljes mértékben rászolgált a PTÖ királynője elnevezésre, ahogy néhány túrázó hívta.

Eleinte azt hittem, majd a buszon, metrón olvasom ki a könyvet. Nem kellett hozzá sok idő, de már letehetetlenné vált. Mikor a végére értem, szinte sajnáltam, hogy nem volt hosszabb az ösvény. A Vadon több mint egy útikönyv. Egy könyv az elfogadásról, továbblépésről, önmegvalósításról. Egy útról, mely kilométerekben is mérhető – de szellemi nagysága felbecsülhetetlen.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://lulmakonyv.blog.hu/api/trackback/id/tr107425004

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.