Időnként szinte mindenki iszik valamit. Hazaérünk és jól esik egy pohár bor este a párunkkal (vagy akár egyedül), elmegyünk szórakozni és ott felhajtunk valamit. Szerintem nincs ezzel semmi gond. Jó esetben próbál az ember mértéket tartani, tényleg csak annyit iszik, hogy jól érezze magát. Nos, sajnos ezzel nincs mindenki így. Egyeseknek nehéz betartani a határt, nem látják, hogy mi az, amikor már túlcsordul a pohár... Sarah Hepola őszintén vall alkoholfüggőségéről és az útról, amit végigjárt annak érdekében, hogy leküzdje szenvedélyét.

Egy ​menő New York-i újságírónő durva memoárja elveszett, részeg éjszakák…

Fokozott elővigyázatossággal haladok át a hotelportás előtt, és remélem, nem látszik rajtam az erőlködés. Nem akarom, hogy azt gondolja, na, megint itt egy amerikai lány, aki jól berúgott Párizsban. Az utolsó, amire emlékszem, hogy végigvonulok az előcsarnokon, miközben cipősarkam egyenletesen kopog, akár egy metronóm. Aztán semmi másra. Az égvilágon semmire. Vicces, kíméletlen és klisémentes: Sarah Hepola memoárja kendőzetlenül beszéli el, milyen az, ha az ember csinos fiatal nő létére félelmetes nagy szeszkazán, és ráadásul büszke is erre.

Hiszen inni baromi jó dolog, nem? Sarah gyakorlatilag folyamatosan bulizik: mindig ott van minden koktélpartin, a bárban kivétel nélkül záróráig marad, és ennek megfelelően egy csomó bizarr helyzetbe keveredik. Pontosan mi is történik vele: viccesek ezek az epizódok, vagy talán már inkább gázosak? Másnap reggel Sarah enyhén szólva semmire sem emlékszik, ezért csak nehezen, apránként tudja összerakni, hogy voltaképpen hol is tart az életben.

Hogyan lett a pöttöm, Stephen King-rajongó fiatal lányból szétcsúszott, zűrös nőszemély, aki a legkülönbözőbb formákban tolja magába a piát, vagyis az univerzális üzemanyagot? Sarah Hepola memoárja nagyon súlyos világba nyit bejáratot, ahol a röhejes sztorik tőszomszédságában óriási, parás szakadékok tátonganak.

Le a kalappal, hogy ez a nő így felvállalta a múltját. Ma már józanon tud írni arról, milyen volt egykori élete. Elrettentésként mindenképp érdemes elolvasni írását. Az biztos, hogy el fogsz gondolkozni azon, hogy mit és mennyit fogsz inni a következő buliban.

Emellett valamilyen szinten mosolyogni is tudtam Sarah kalandjain. Nem tudom, lehet-e ilyet mondani, de voltak vicces momentumok a könyvben. Talán az, hogy ez a nő ennyire erős és egy adag önkritika, valamint szarkazmus is szorult belé, ez adott valamiféle keserű humort az egyes epizódoknak. Döbbenetes volt küzdelme az alkohollal és csak gratulálni tudok neki, hogy el tudta érni végül célját.

Nem is szeretnék többet írni erről a könyvről. Akit érdekel a téma, az olvassa el. Akit nem, az ne. Nyilván megosztó és borzasztó az egész történet. Számomra érdekes volt és nem bánom, hogy ebbe a témába is betekintést nyertem.