Isabel Wolf könyve volt az első, amit a szakdolgozat után kézbe vettem. (Igen, kész van!!!) A vintage szó és a borító engem meggyőzött. (Ja, és a Phoebe név, mert anno imádtam a Bűbájos boszorkák sorozatot :D )

Kedvem támadt tőle vásárolni, vintage ruhákat és ékszereket nézni, felpróbálni és nyitni egy saját boltot. Ez az a könyv, ami elsőre „limonádé” kategóriásnak tűnik, ám a rózsaszín ruhával díszített borító alatt emberi sorsok, barátságok, szerelmek, és egy kis nyomozás lapulnak.

A főszereplő, Phoebe Swift új vállalkozásba kezd: egy vintage boltot nyit. Az üzletben található ruhák története más és más. Az embereké, akik ide betérnek… szintén. Megismerhetünk egy kamaszlányt, aki kétségbeesetten próbál spórolni a csodás sárga ruhára, egy meddő nőt, aki boldogtalanságában egy szép rózsaszín ruhával vidítaná fel magát, egy elkényeztetett tinédzsert és az apját, aki nem képes nemet mondani, egy színtévesztő újságírót, aki valójában saját mozit szeretne és végül, de nem utolsó sorban egy bájos idős hölgyet, Mrs. Bellt, aki rákkal küzd és akinek a múltjában olyan titok lapul, ami felkelti Phoebe érdeklődését.

Phoebe egy múltbéli tragédia elől menekült az új munkába. Az, hogy meghallgatja a vásárlók történeteit, gondjait, végül őt is arra ösztönzi, hogy túllépjen a múltján. Nagy segítségére van ebben Mrs. Bell, akit szintén kísért egy régi emlék egy kis kék kabát formájában.

Ebből a könyvből megtudtam, hogy kell mosni az egyes vintage ruhákat (kötöttet babasamponal, majd kifordítva, fektetve szárítjuk és nem szabad kicsavarni) vagy, hogy a moly ellen a szekrénybe tett parfüm lehet hatásos… ja, a használtruha valójában megkímélt állapotú.

Mindemellett Phoebe-vel együtt átéltem a barátság, a szerelem, a fájdalom, a gyász, a megbékélés érzését is.

Sokat tud ez a kis könyv. Mintha kinyitnánk egy hatalmas, öreg ruhásszekrényt, tele kisebb történetekkel, amelyek mind illeszkednek egymásba és kerek egészet alkotnak. Végül kiderül, hogy igaz a mottó: „Csodás hatalommal bír a ruha.”